Úgy érzed szabad vagy?

Mert napban csillanó szivárvány-tüll szárnyaid vannak

s nektártól kóválygón „uralmad” van a légen?

Monoton igás rabszolga vagy…az ezeredik senki a zsongó sötétben.

Úgy érzed társas vagy?

Mert tested tüllök kavart örvényi betáncolják

s megannyi zümmök ostromozzák érzéked?

Csak társas magány vagy… az ezeredik senki a zsongó sötétben.

Úgy érzed élő vagy?

Mert mozog, zihál, lüktet, dobban

s szaporodsz ha kedved úgy hozza éppen?

Léttelen ösztönlény vagy… az ezeredik senki a zsongó sötétben.

Úgy érzed senki vagy?

Mert hallatott hangod a semmibe száll, s nem marad

más csak egy zümm-foszlány a társas magány-ösztönlétben?

Nem! Nem senki vagy!

Az Ezeredik senki vagy… a zsongó sötétben.