tágra zárt szemhéjam mögött is látom

a szádat és niincs körülöttem senki aki

állat-kínt karmolna hiányodtól fáradt lelkemre

hogy szabadíítsa ki belém zárt 

világom, vesztedre bennem van minden kis részed

és Te is csak testeddel apró kis félszeg

de ösztönös mozdulataiddal jelzed

hogy több vagy nekem mint egy átbaszott éjjel..

ref: hogy több vagy nekem mint egy átbaszott éjjel..

hogy több vagy nekem mint egy átbaszott 

magzatpózban testedtől még forróó takaródat 

ölelve csendben sírok mint egy gyermek

szemhéjam festékes duzzadt sötétjén 

veszni látom létünk minden kis fényét 

imádlak-szeretlek üressé váltak

bennem már rég nem találsz elég bátrat

hogy meztelen magányomban csendben őrlődve

hívjam fel újra és újra a számod

ref: hívjam fel újra és újra a számood..

      hívjam fel újra és újra a számood..

      hívjam fel újra és újra a számood..

      hívjam fel újra és újra a számood..

hívjam fel újra és újra a számod..

hívjam fel újra és újra a számod..

hívjam fel újra és újraáááááááááááááááááááááááá..

ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.